Sokaktól olvastam, hogy ők mennyire aprólékosan és precízen csinálják a vasalást, aminek az eredménye egy valóban gyönyörű nyák lesz. Ennek persze nagyon megörülnek, és később már eszükbe sem jut kevésbé precízen dolgozni, nehogy véletlen rosszul sikerüljön a nyák. Pedig közel sem annyira kényes dolog a vasalás mint azt sokan hiszik...
Szerezzünk be 120 és 150 gramm közti vastagságú fényes papírt. A legjobb a 135 grammos fényes műnyomó, én is ezt használom. Ha a papír túl vékony, akkor könnyen lehet hogy a nyomtatóban/fénymásolóban elakad a lap, vagy akár ráolvad a tonerra. Kevésbé rossz esetben kis puklik lesznek a papíron miután kijött a gépből. Ha túl vastag a papír, akkor pedig nehezebb vasalni és leáztatni. Fényes műnyomó a Panton üzleteiben szerezhető be, többféle vastagságban. Azonban 135 grammos nem mindegyik üzletben van, jelen cikk írásakor csak a Vihar utcaiban (2009.01.26.: most is). B1-es méretű (70cm*100cm) ívekben forgalmazzák, de kérésre feldarabolják A4-es méretűre (vagy amilyenre akarjuk). 1db B1-es ívből 9db A4-es lap jön ki.
Jól használható papír még a HP Q2552A típusú papírja. Ez 130 grammos és 250db-os kiszerelésű. Egy csomag 4500-5000Ft-ba kerül. Vasalásra tökéletesen használható, a műnyomónál viszont sokkal kevésbé jól ázik le. Ami a nagy előnye, hogy ezt a papírt direkt lézernyomtatókba találták ki. Emiatt nem kell aggódni hogy viszi-e a nyomtató, vagy ha fénymásoltatni akarunk rá és az írószerboltos húzza a száját, akkor büszkén lobogtathatjuk hogy ez a papír direkt erre van, nem kell féltenie a gépét.
Ha van lézernyomtatónk, akkor szerencsénk van és rögtön nyomtathatjuk műnyomóra a vasalandó nyáktervünket. Ha nincs, akkor vehetünk egyet. Én is így tettem, a Samsung ML-2010PR mono lézernyomtatóra esett a választásom. A lényeg, hogy legalább 600DPI-ben tudjon nyomtatni. Bár ezt ma már gyakorlatilag minden lézernyomtató tudja. A tapasztalatom az, hogy a lézernyomtatóval nyomtatott nyákterv határozottan jobban vasalható és jobb eredményt hoz, mint a fénymásolt nyákterv.
Ha nincs lézernyomtatónk és nem is áll szándékunkban venni, akkor elvihetjük egy írószerboltba vagy a munkahelyünkre a nyáktervet és ott ráfénymásolhatjuk a műnyomóra. Nagyon sok írószerboltban nem fénymásolnak a hozott műnyomó papírra, mert féltik a gépüket. Nem is ok nélkül egyébként, mert tényleg némelyik papír egyszerűen ráolvad a tonerra. De van egy írószerbolt a Tábornok utcában, a Stadionok metrómegállótól nem messze. Itt garantáltan fénymásol a hölgy műnyomóra sőt, ő maga is beszerzett már 135 grammos műnyomót a nagy érdeklődésre tekintettel (a fél iskola nála fénymásoltat nyákterveket immár évek óta...), így még vinnünk sem kell.
Méretre vágás:
A NyÁK-lapot méretre kell vágnunk, erre többféle alternatíva létezik. A legegyszerűbb a közönséges kézi fűrész, de használhatunk karos lemezvágó ollót is. Míg az előbbihez 1-2 ezer Forintért hozzájuthatunk, úgy az utóbbi sajnos egy 80-100 ezer Forintos tétel és jóval nagyobb helyet is foglal. Viszont ezzel lehet a legkényelmesebben és leggyorsabban nyáklapot darabolni mert nem porzik. A harmadik alternatíva a CNC géppel való marás. Viszont nem mindenkinek van otthon CNC gépe ugyebár. :-)
De ha van egy jó állványunk, egy magas fordulatú fúró/maró gépünk és egy kukoricamarónk akkor így is lehet nyákot vágni:
Ha kinyomtattuk vagy lefénymásoltuk műnyomóra a nyáktervünket, akkor a következhet a vasalás. A nyák-lapot először is méretre kell vágnunk. Erre alternatíva lehet a kézi vagy karos lemezvágó olló, vagy a fűrész. Ha fűrésszel vágtuk méretre a nyákot, akkor utána reszelővel a nyáklap széleit le kell sorjázni, mert a sorja megemeli a vasalót a nyák szélénél és így a nyáktervet a széleknél nem tudjuk felvasalni. Ez után a nyákot meg kell tisztítanunk. Én erre finom csiszolópapírt használok. A tisztítást folyó víz alatt végezzük. A csiszolás után ronggyal vagy egy papír zsebkendővel töröljük le a nyákot. Nem azért hogy gyorsabban megszáradjon, hanem hogy lejöjjön a csiszolástól rajta maradó finom rézpor-réteg. Ezt a tisztítást egyébként nem kell annyira komolyan venni, max. 1 perc az egész...
A műnyomón lévő nyáktervet tartsuk fény felé, és helyezzük mögé a nyákot. Igazítsuk úgy, hogy a megfelelő pozícióban legyen. Tegyük le a nyákot úgy, hogy a papír ne mozduljon el rajta, majd rakjuk rá a forró vasalót. Ne használjunk olyan vasalót, aminek a talpa nem sík! Néhány másodperc alatt a tinta már átolvad a nyákra annyira hogy a papír már nem mozdul el rajta. Ez után a vasalót mozgatva nyomjuk rá mindenhol a papírt a nyákra. De ezt óvatosan tegyük, mert ha túl erősen, és főleg túl kis felületet nyomunk a nyákhoz, akkor a festék szétlapulhat. Én azt szoktam tenni, hogy rárakom a vasalót a nyákra egy kis időre, hogy jól átforrósodjon. Addig megfogok egy papír zsebkendőt és kétszer félbehajtom. Így elég vastag lesz ahhoz hogy ne forrósodjon át hamar. Utána leveszem a nyákról a vasalót és az összehajtogatott papír zsebkendővel többször végigsimogatom a forró nyákon a papírt. A vasalás ideje a nyák méretétől függ, nálam maximum 1-3 perc.
A vasalás elkészültével pár percet hagyjuk állni a nyákot hogy lehűljön, utána tegyük be víz alá ázni. Vannak akik azt hiszik hogy csak hideg víz alá szabad tenni a nyákot, meg hogy 30-40 percet(!) kell áztatni... A fenéket! Nyugodtan lehet meleg víz alá tenni, annyira meleg sosem lesz a víz hogy leszedje a nyákra vasalt festéket. Addig áztassuk, amíg a nyákterv egyenletesen át nem látszik a papíron. A 135 grammos műnyomónál egy kb. 15-20 másodperc. Utána foguk meg a papír egyik szélét és egyszerűen csak húzzuk le a nyákról. Az általam használt műnyomó esetében olyannyira szépen lejön a papír hogy szinte egyáltalán nem kell utána kefélgetni körömkefével a nyákot. Más papírok, például a HP Q2552A nem jön le ilyen egyszerűen a nyákról. Ilyenkor az ujjunkkal vagy körömkefével kell ledörzsölnünk a nyákról. Itt sem kell nagyon óvatosnak lennünk, ha jól sikerült a vasalás akkor akármilyen erősen (az ésszerűség keretein belül) dörzsöljük a kefével a nyákot, a rajzolat nem fog lejönni.
Lehetséges, hogy a vasalás kicsit hibásan sikerült, vagy hogy a nyákon a vezetősávok közt az áztatás és dörzsölés után is maradtak kis papír darabok. Ilyenkor egy kis éles vagy hegyes tárggyal kell kikaparni a papírt, vagy az összefolyt vezetősávok közt a nyákot. Erre én sebészi szikét használok, ez borzasztóan éles, de nem tudom hogy mások számára mennyire beszerezhető. Ha a festék valahol kimaradt és nem olvadt át a nyákra, akkor azt is ki tudjuk javítani, alkoholos filccel. Javaslom, hogy több rétegben rajzoljuk át a kijavítandó részt, nehogy alámarjon a sav.
Ha a lézernyomtatónk túl kevés festékport használ, vagy a nyákterv fénymásolásakor nem volt elég kontrasztosra állítva a fénymásoló gép akkor előfordulhat, hogy néhol alámar a sav a festéknek és ott csúnya mattszerűvé válik a rézfelület. Ezt a dolgot nagyon könnyen elkerülhetjük, hogyha a papír leáztatása után a vasalót talpával felfelé állítjuk és a nyákot ráhelyezzük a forró talpra. Ezáltal a festék kissé megolvad és befolyik a kis, szabad szemmel nem látható pórusokba és ott már a sav nem fog tudni alámarni. Természetesen a vasaló talpa felé a nyák azon oldala nézzen, amelyikre nincs rajzolat vasalva, különben a festék átolvad a nyákról a vasalóra. Kétoldalas nyák esetén tegyünk 4db kis valamit a talp és a nyák közé, hogy a nyák ne tudjon érintkezni a vasaló talpával. Én 4db M3-as csavaranyát szoktam használni. De nekieshetünk a nyáknak hőlégfúvóval is.
Egy tálba amibe belefér a nyákunk öntsünk 20%-os sósavat. Annyit, hogy a nyákot éppen ellepje. Ez után öntsünk hozzá egy kevéske hidrogén-peroxidot. Mindkét vegyszer az Azur vegyszerboltban beszerezhető. Nagyon fontos, hogy ott csak 30%-os sósavat lehet kapni. Ez nagyon tömény, nyák maratásához SOHA ne használjuk!!! Sima csapvízzel hígítsuk fel 20%-osra. Ezek után a nyákot rakjuk bele a "lötyibe" és hagyjuk dolgozni a savat. Közben mozgassuk a tálat, így gyorsabban és egyenletesebben maródik le a felesleges réz.
Ha lemaródott az összes felesleges réz, akkor vegyük ki gyorsan a nyákot a savból és mossuk le vízzel. A savat amiben martunk higítsuk fel hideg vízzel és öntsük a lefolyóba, bő vizet ráengedve! Akinek a lefolyója réz, az öntse valahova máshova a savat mert megtámadja a lefolyót. A lemosott nyákról én aromás hígítóval szoktam lemosni az immár feleslegessé vált festéket. Ez után még egyszer mossuk le a nyákot. A nyák ezzel elkészült, következhet a fúrás.
A nyákot az oxidációtól megvédhetjük többek közt kémiai ónozóval. Én erre a célra a TN-160 nevű folyadékot használom. Sok rémhír kering a köztudatban erről a szerről, a teljesség igénye nélkül a következők: az ónozott nyák belilul, nehezen forrasztható a TN-160-al beónozott nyák, a forrasztás helyén "elpárolog" az ónozás, az ónozás egyszerűen lekaparható de idővel magától is elpárolog. Ha megfelelően használjuk a TN-160-at, akkor nem lesznek ilyen problémáink és ehhez hasonló, kiválóan forrasztható nyákot kaphatunk:
A TN-160 kémiai ónozóról azt kell tudni, hogyha a rézfelület egy kicsit is oxidos, akkor oda már nem fog "felónozódni". Ezért az ónozás előtt kegyetlenül és alaposan le kell csiszolni a rézfelületet víz alatt, majd ezután a nyákot úgy ahogy van vizesen, azonnal bele kell dobni a TN-160-ba. Addig hagyjuk benne a panelt, amíg szép egybefüggő ezüstös rézfelület alakul ki rajta. Ez nagyjából 5-10 perc. Ezután a nyákot vegyük ki a folyadékból és ne hagyjuk rászáradni a kémiai ónozót, hanem vízzel öblítsük le. A TN-160 által felvitt ónréteget hogyha túl magas hőmérsékletű pákával forrasztjuk, akkor a forrasztási pont körül egyszerűen elpárolog. Erre a megoldás az, hogy nem szabad túl forró pákával forrasztani. Én mindig 320 fokos hőmérsékleten használom a pákámat, ekkora hőfokon soha nem párolgott el a kémiai ónozó a nyákról.
Kétoldalas nyomtatot áramkör készítése
Kétoldalas nyák készítésekor a fentebb írtaktól némileg másképp kell eljárni. A legnagyobb gondot ebben az esetben a két oldal rajzolatainak egymáshoz pozícionálása jelenti:
A két rajzolatot nehéz pont egymás fölé illeszteni, ráadásul a lézernyomtató/fénymásoló a magas hőmérséklet és a továbbító görgők húzása miatt meg is nyújtja a műnyomót. Egy 18cm széles nyákterv esetén ez már milliméterekben mérhető (nálam kb. 2mm)! Egyoldalas nyáktervnél ez a nyúlás ugyan úgy jelentkezik, de a csekély mértéke miatt a gyakorlatban nem jelent gondot még 40 lábú alkatrész beültetésekor sem. Kétoldalas nyák készítésekor viszont ezzel a nyúlással sajnos számolni kell.
A papír nyúlása a papír húzásának irányába mutat, tehát hosszirányban. Sokat méricskéltem és arra jutottam, hogy keresztirányban a nyúlás alig kimutatható. Tehát ha egy hosszúkás nyáktervünk van, akkor azt a nyomtatáskor a papíron keresztirányban pozícionáljuk. Ezen felül tovább minimalizálhatjuk a nyúlást, ha a rajzolat kinyomtatása előtt ugyan arra a lapra 'kinyomtatunk' egy üres oldalt vagy csak pár karaktert. Így a papír megnyúlik ugyan az első nyomtatáskor, de amikor másodjára megy át a lézernyomtatón/fénymásolón, akkor már nem, vagy csak jelentéktelen mértékben nyúlik tovább. Még jobban leredukálhatjuk a nyúlásból eredő pozícionálási hibát akkor, hogyha a nyákterv két oldalának rajzolatát még a számítógépen egymás mellé montírozzuk és egyben, ugyan arra a műnyomóra nyomtatjuk. Így a két rajzolat ha meg is nyúlik, a nyúlásuk mértéke azonos lesz és az egymáshoz pozícionálást nem nehezíti meg.
A legideálisabb nyomtatási elrendezés (pdf)
A másik probléma az az, hogy nehéz a két rajzolatot pont egymás fölé pozícionálni a nyákon. Erre több megoldás is létezik. Némi kísérletezés után arra jutottam, hogy a legjobb eredményt azzal érhetjük el, ha a két rajzolatból "tasakot" készítünk:
A két oldali rajzolatot a fentebb leírtak alapján nyomtassuk ki (vagy fénymásoljuk) egymás mellé ugyan arra a műnyomóra, lehetőleg a papíron keresztirányban és olyan papírra ami már egyszer átment a nyomtatón/fénymásolón. Utána a két rajzolatot vágjuk ki a lapból úgy, hogy a 2-2 szemben lévő oldalukon hagyjunk 4-5 centiméter papírt, a másik 2-2 szemben lévő oldalon a rajzolat mellett elég csak néhány milliméter is. Az egyik rajzolatnak a szélein megmaradó 4-5cm-es csíkokból vágjuk le kb. a felét.
Ez után a nagyobbik "füllel" rendelkező rajzolatot a tintás részével felénk nézve helyezzük egy sík, fényáteresztő felületre ami hátulról megvilágított. Erre tökéletes egy egyszerű ablak, amennyiben épp süt a nap. Ha netán mégis éjszaka támadt kedvünk kétoldalas nyákot készíteni, akkor egy lámpa elé helyezett üveglap is megfelel. A kisebbik "fülekkel" rendelkező nyáktervet helyezzük rá a már az üvegen lévőre úgy, hogy a lapok tintás fele egymás felé nézzen. A műnyomókon átszűrődő fényben a két rajzolat igen jól egymáshoz pozícionálható. Ha egymáshoz illesztettük, akkor vágjunk szigetelő szalagból vagy celluxból 1-1 pár centis darabot, és ragasszuk velük össze a két műnyomót úgy, hogy a ragasztószalagot a kisebbik füllel rendelkező lap szélére ragasztjuk, így a két csík összefogja a két lapot. Ezzel elkészült a kis tasakunk.
Ha ezzel megvagyunk, akkor a fentebb írtakhoz hasonlóan tisztítsuk meg a nyáklapunkat, csak most kétoldalas nyákra lesz szükségünk és természetesen mindkét oldalt le kell csiszolnunk. Ez után a nyáklapot helyezzük a tasakunkba és fény felé fordítva azt egy csipesszel igazgassuk a tasakban úgy, hogy a rajzolatok közé essen mindenhol. Utána óvatosan, hogy a nyák el ne mozduljon, helyezzük le az asztalra és tegyük rá a forró vasalót. Először az egyik, majd a másik oldalt vasaljuk rá külön-külön! Az alul lévő rajzolat is átolvad a hőtől, de ha nem vasaljuk meg közvetlen azt az oldalt is, akkor közel sem nem lesz tökéletes. Ha a második oldalt is felvasaltuk, akkor még egy pillanat erejéig vasaljuk át még egyszer az elsőre vasalt oldalt, a tapasztalatok alapján ettől szebben sikerül a nyák.
A nyáklap ha kihűlt, akkor ugyan úgy áztassuk le róla a papírt mint az egy oldalas nyáknál tettük. A marás folyamata is azonos.
Fúrás
A nyáklap kifúrásához mindenképp keményfém csigafúró javasolt. Ezek ára tíz-tizenötszöröse a normál HSS minőségű fúróknál, viszont míg a HSS fúrók 30-40 de maximum 50 furat után elkopnak és harapják az anyagot, addig a keményfém fúrókkal tényleg évekig el lehet furkálni úgy, hogy az első és az utolsó furat is ugyan olyan minőségű. Sajnos viszont ezek a fúrók sokkal könnyebben törnek ezért precíz, kotyogásmentes állványt igényel a használatuk. Kézben tartott géppel is használhatjuk, csak ne remegjen a kezünk. :-)
Én először minden egyes furatot 0,7-essel fúrok ki, majd amelyeket szükséges azokat 1,0-essel, aztán amiket kell azokat 1,2-essel, 1,5-össel, nagyon ritkán 2,0-essel és legvégül a távtartók helyeit 3,0-assal. Ez azért jó mert így a kisebb furatok mindig megvezetik a nagyobb csigafúrót, illetve így van a legkisebb esély arra hogy kimaradjon furat. A legelső, 0,7-es fúrásokat nagyban megkönnyíti az, hogyha a nyáktervezőben kivétel nélkül minden egyes alkatrészláb furatátmérőjét 0,7mm-esre állítjuk. Így ugyanis az a néhány mikron vastagságú réz kiválóan megvezeti a fúráskor a csigafúrót és könnyebb maga a fúrás. Az Eagle nyáktervező programnál van erre egy egyszerű módszer, erről ITT írtam.
Gyakran ismételt kérdések a vasalásos nyák-készítéssel kapcsolatban:
Írógép-papír vagy pauszpapír is használható a vasaláshoz?
Nem! Ezek felülete nem fényes.
A műnyomón kívül milyen papír alkalmas még vasalásra?
A cikkben említettem még a HP "Q2552A" típusú papírját. Általánosságban azok a papírok használhatóak vasalásos nyák-készítésre, amelyek felülete fényes és kibírják a lézernyomtató illetve a vasaló kb. 200 Celsius fokos hőmérsékletét. Állítólag a fényes reklám-szórólapok és a kimondottan lézernyomtatókhoz gyártott fotópapírok is alkalmasak a vasalásra. Én még ezeket nem próbáltam (és nem is szándékozom).
Tintasugaras nyomtatóval is készíthetek vasalásos nyákot?
Nem! A tintasugaras nyomtató teljesen más elven működik mint a lézer, a tintasugaras nyomtatók víz alapú tintája soha sem fog a vasaló hőjétől megolvadni és átfolyni a nyákra.
A műnyomónak mi a pontos neve?
A cikkben is írtam: "135 grammos fényes műnyomó" a becsületes neve.
A műnyomó fényes vagy matt legyen?
Fényes! A fényes azért fényes, mert a felülete sima és ezért nem tudja magába szívni a lézernyomtató festékét. A matt viszont beszívja, ezért nem tud belőle kiolvadni és rátapadni a nyákra.
A vasalónak milyen hőmérsékletűnek kell lennie?
A videón külön kitértem erre a kérdésre. Látható hogy a vasaló talpa kb. 200-220 Celsius fokos.
A vasalóm nem elég forró. Mit tehetek ilyenkor?
A vasalók hőfokát egy bimetál szabályozza, ami a hőmérséklet emelkedésének hatására egyre jobban elhajlik. Egy bizonyos mértékű elhajlásnál a bimetál bontja a vasaló fűtőszálának áramát. Ha ezt a bimetált kézzel még jobban elhajlítjuk akkor nagyobb hőmérsékletű lesz a vasaló, mert ugyan akkora elhajláshoz még nagyobb hőmérséklet fog kelleni.
A kinyomtatott rajzolatot azonnal fel kell vasalni vagy a nyomtatás után napokkal is használható még?
A hordozó (műnyomó) és kinyomtatott rajzolat nem veszít a minőségéből, ezért a kinyomtatás után nem kötelező azonnal levasalni. Órákkal, napokkal, hetekkel vagy akár hónapokkal a nyomtatás után is vasalható a rajzolat. Persze a műnyomót óvni kell a folyadéktól vagy a zsírtól.
Lehetséges lézernyomtatóval közvetlen a nyákra nyomtatni?
Nem! A nyomtató adta mechanikai problémákat leszámítva sem lehetséges ez, mert a nyákon lévő réz elektromosan vezető anyag. A lézernyomtató ezért nem tudja rá sztatikusan felvinni a tonerban lévő port. Síkágyas tintasugaras nyomtatóval már lehetne közvetlen a nyákra nyomtatni, de a tintasugaras nyomtatók festéke vízbázisú ami sajnos sem a vaskloridos, sem pedig a sósavas-hidrogén peroxidos maratásnak nem áll ellen.