Eagle

     

    Az Eagle nyomtatott áramkör-tervező program használata.

     (Ez a cikk még nagyon nincs kész!)

    Gyakran Ismételt Kérdések az Eagle nyáktervező programmal kapcsolatban:

    - Hogyan lehet létrehozni teliföldet?
    - Hogyan lehet a kapcsolási rajz vagy a nyákterv egy részét (vagy egészét) másolni?
    - Miért nincsenek sehol a kapcsolási rajzon az IC-nek a táplábai?
    - Hogyan lehet az elkészült nyáktervből vasaláshoz vagy fotózáshoz használható képet készíteni?
    - Hogyan lehet előre definiált potenciálokat (pl.: GND, VCC...) létrehozni?
    - A nyákterveimet a másik számítógépen lévő Eagle nem akarja megnyitni hanem kiír valami "illegal copy" hibaüzenetet! Miért?
    - Honnan tudom letölteni az Eagle-t?
    - BMP vagy más képfájlban lévő nyáktervet be lehet importálni az Eagle-be hogy utána átszerkesszem?
    - Hogyan lehet kinyomtatni egy lapra ugyan azt a nyáktervet többször?
    - Hogyan lehet megváltoztatni az alkatrészek PAD-jeinek és/vagy furatátmérőinek méretét?
    - Nem találok egy alkatrészt!
    - Sorkapcsot melyik alkatrészkönyvtárban találok?
    - Az autoroutert rá lehet venni hogy csak az egyik rétegen huzalozzon?
    - Hogyan lehet gerber-fájlokat generálni?
    - Az alkatrészek név és érték-feliratait el lehet-e mozgatni vagy forgatni?


    - Hogyan lehet létrehozni teliföldet?

    A "Polygon" ikonra kell kattintani, majd körberajzolni a befuttatandó részt. A konzol fölött menüsorban beállíthatjuk, hogy a telifólia melyik rétegen legyen, hogy teli vagy rácsozott kivitelű legyen-e, vagy hogy a telifóliához kapcsolódó PAD-ek hogyan nézzenek ki. Maga a telifólia akkor jelenik meg, hogyha rákattintunk a "Ratsnest" gombra. Ha azt szeretnénk hogy a telifólia egy adott potenciálon legyen (általában GND, AGND szokott lenni), akkor a "Name" gomb kiválasztása után kattintsunk a polygon szélére és az ennek hatására felugró ablakban írjuk át a polygon nevét annak a vezetősávnak a nevére amivel egy potenciálra akarjuk hozni.

    Meghatározhatunk bizonyos területeket, amelyeket nem akarunk hogy kitöltsön telifóliával. Erre szolgál a "top" oldalon a 41-es réteg ("tRestrict"), a "bottom" oldalon pedig a 42-es ("bRestrict"). Ha a"Rect" vagy a "Polygon" gombok kiválasztása után ezeken a rétegeken körbehatárolunk egy területet, akkor azt az Eagle nem fogja kitölteni telifóliával.

    - Hogyan lehet a kapcsolási rajz vagy a nyákterv egy részét (vagy egészét) másolni?

    A kapcsolási rajz egészének vagy részének másolása úgy egyszerűen történik, hogy a "Group" paranccsal kijelöljük a másolandó területet a kapcsolási rajzon, majd a "Cut" ikont választjuk és kattintunk egyet a kijelölt rész felett az egér jobb gombjával. Ez után kattintsunk a "Paste" ikonra és a másolt rész megjelenik a kapcsolási rajzon. Nagyon fontos, hogy eközben mindig legyen megnyitva az adott projekt kapcsolási rajzán (schematic) kívül a nyákterve (board) is. Különben a másolás eredménye a nyákterven nem fog megjelenni és innentől a kapcsolási rajz már nem lesz konzisztens a nyáktervvel.

    Szerencsére van mód arra is, hogy úgy másoljuk a kapcsolási rajz egészét vagy részét, hogy közben annak a résznek a boardban már megtervezett áramköri része is másolódjon a huzalozásokkal és mindennel együtt. Ehhez a Cadsoft oldaláról kell letöltenünk EZT, majd a következőket tennünk (legelső alkalommal csak az első öt pontot kell elvégeznünk):

    1.- A "duplicate.scr"-t és a "markers.scr"-t be kell másolni az "scr" mappába.
    2.- A "duplicate_schematic.ulp"-t és a "duplicate_board.ulp"-t be kell másolni az "ulp" nevű könyvtárba.
    3. A "duplicate_schematic.ulp"-ben és a "duplicate_board.ulp"-ben át kell írni a "scr_path" elérési útját akkor, hogyha nem oda van az Eagle telepítve ahova az ulp-ben írva van.
    4.- Létre kell hozni egy új alkatrészkönyvtárat, amiben le kell futtatni a a "markers.scr"-t. Ez létrehoz pár alkatrészt és ezután mentsük el a könyvtárat. Utána hozzuk használatba ezt a könyvtárat (Library/Use...).
    5.- Azt a részt amit másolni szeretnénk, a schematicban és a boardon is különítsük el a többitől.
    6.- A schematikban helyezzük le az új alkatrészkönyvtárunkban található "MRK_DOWN_LEFT" és az "MRK_UP_RIGHT" nevű alkatrészt a másolandó rajzrész bal alsó és jobb felső sarkába úgy hogy minden másolandó alkatrész a két jel közé essen.
    7.- Ugyan ezt végezzük el a boardban is. Ott nem kell már újra letenni a két markert, mert már ott lesznek. Csak helyezzük el őket.
    8.- Az "MRK_DELTA" alkatrészt tegyük le a schematikban a két marker által közrezárt területen kívülre. A két marker által közrezárt terület és a delta marker távolsága illetve iránya az eredeti és a másolt rész közti távolságot és irányt határozza meg.
    9.- Ugyan ezt tegyük meg a boardon is. (Már ott lesz az "MRK_DELTA".)
    10.- Az "NBR_MOD" nevű alkatrészt tegyük le a shematikban a két markerrel közrezárt területen kívülre és a "VALUE" gombbal írjuk át az értékét annyira, ahányszor másolni szeretnénk a kijelölt részt.
    11.- A boardban az "NBR_MOD" alkatrészt helyezzük a két marker által közrezárt területen kívülre valahova.
    12.- A schematikban futtassuk le a "duplicate_schematic.ulp"-t. Ennek hatására a kapcsolási rajz átmásolódik (az a rész amit a két markerrel megjelöltünk).
    13.- Ha az ulp lefutott, akkor váltsunk át a boardra és ott látni fogjuk hogy egymás alá lepakolta az összes másolt alkatrészt. Futtassuk le a "duplicate_board.ulp"-t és láss csodát, elrendezgeti az alkatrészeket és össze is huzalozza őket ahogy azt kell!

    - Miért nincsenek sehol a kapcsolási rajzon az IC-nek a táplábai?

    Némely IC több szimbólumból áll. Például a TL074 négy darab műveleti erősítőt és egy pár táplábat tartalmaz. Ezek a kapcsolási rajzon külön-külön mozgathatóak, de a nyákterven persze egyetlen tokként szerepelnek. Az ilyen alkatrészeknél kattintsunk az "Invoke" gombra, majd az IC valamelyik részének szimbólumára ami már le van rakva a kapcsolási rajzon. Erre előjön egy kis ablak amelyben ki tudjuk választani az IC többi részét.

    - Hogyan lehet az elkészült nyáktervből vasaláshoz vagy fotózáshoz használható képet készíteni?

    Először is kapcsoljuk ki azokat a rétegeket amik nem kellenek. Ez után a "File"-menüben az "Export..." majd azon belül az "Image" parancsot válasszuk. A megjelenő ablakban beállíthatjuk hogy hova és milyen néven mentse a képet a program, illetve milyen felbontásban.

    - Hogyan lehet előre definiált potenciálokat (pl.: GND, VCC...) létrehozni?

    A schematikban kattintsunk az "Add" gombra, majd keressük meg a "Supply1" vagy pedig a "Supply2" alkatrészkönyvtárat. Ezeken belül válasszuk ki a nekünk szimpatikust.

    - A nyákterveimet a másik számítógépen lévő Eagle nem akarja megnyitni hanem kiír valami "illegal copy" hibaüzenetet! Miért?

    Azért, mert valamelyik (vagy mindkét) program 'kalózverzió'. A megoldás erre az, hogy meg kell venni a programot csupán 200000Ft-ért, vagy pedig normális törést kell használni. Előre szólok hogy aki ez ügyben ír nekem e-mailt, arra nagy esély van hogy válaszolni sem fogok. A neten minden fent van, aki keres talál...

    - Honnan tudom letölteni az Eagle-t?

    A demót legegyszerűbben talán a gyártó, a Cadsoft oldaláról. Teljes verzióval kapcsolatban pedig lásd az előző kérdésre írt választ!

    - BMP vagy más képfájlban lévő nyáktervet be lehet importálni az Eagle-be hogy utána átszerkesszem?

    Létezik módszer arra, hogy BMP formátumú képet helyezzünk el a nyákon (BMP2Eagle.ulp). Ezt azonban erős kompromisszumokkal tehetjük csak meg, melynek eredményeképp gyakorlatilag nem lehet nyáktervet képformátumból 'beimportálni' az Eagle-be. Ezt az ulp-t (BMP2Eagle.ulp) kis logók nyákon való elhelyezésére találták ki. Ha mégis nyáktervet 'importálunk' be vele, akkor egy pixeles valamit kapunk, amiből gerber fájlt sem lehet generálni, mivel a nyákotgyártó robot nem fogja tudni hogy hol vannak például furatok vagy bármiféle maszk. Másik komoly probléma, hogy a 'beimportált' kép pixelgrafikus lesz, nem pedig vektorgrafikus mint a nyáktervezőben. Ettől egyrészt nagyon pixeles lesz a 'nyákterv', másrészt bármiféle zoomolás a nyákterven borzasztó lassú, mert zabálja a processzor teljesítményét. Ha azt akarjuk hogy ne legyen annyira pixeles, akkor nagyobb felbontást beállítva kell importálni a képet, amit viszont a BMP2Eagle.ulp nem enged (pontosabban valami hibaüzenettel kilép)! Sőt, a BMP2Eagle.ulp-nek méretkorlátozása is van, nem lehet egy akármekkora képet 'beimportálni'.

    Én EZT a pici sast is úgy tudtam csak beilleszteni, hogy utána szanaszét szaggatott az Eagle.
    Végül is úgy oldottam meg a dolgot, hogy a kis sast majdnem három órányi munkával pixelenként körberajzoltam polygonnal, és alkatrészként mentettem el.
    Ez egy paneltervnél persze szinte lehetetlen. Inkább hamarabb újrarajzol az ember bármilyen nyáktervet.

    - Hogyan lehet kinyomtatni egy lapra ugyan azt a nyáktervet többször?

    Két megoldás létezik; ez egyik hogy ki kell exportálni a nyáktervet vagy nyákterveket (ÍGY), és utána képszerkesztő programban egymás mellé kell tenni őket. Én magam is ezt szoktam egyébként használni. Arra kell ügyelni, hogy némely képszerkesztő programban a képfájl elmentéskor 'elfelejti' a kép DPI értékét. Ez után már a nyomtatáskor nem fogja tudni a nyomtatást végző program hogy mi a helyes mérete a nyákterv(ek)nek. IrfanView-ben egyébként ez a nyomtatás előtt az "I"-betű megnyomásával újra megadható.

    A másik megoldás, hogy a boardot és a schematicot elválasszuk egymástól úgy, hogy a schematicot bezárjuk majd a board-ot egy új fájlnéven elmentjük és ebben az újonnan elmentett boardban már nyugodtan egymás mellé másolgathatjuk a nyáktervet. Nagyon fontos, hogy új fájlként mentsük el a boardot és abban tegyük mindezt meg, különben a kapcsolási rajz és a nyákterv már nem lesz konzisztens egymással. A másolás mikéntjéről ITT lehet olvasni.

    - Hogyan lehet megváltoztatni az alkatrészek PAD-jeinek és/vagy furatátmérőinek méretét?

    A nyákterven lévő összes PAD mérete egyben változtatható a "DRC" menü "Restrings" fülénél. Külön-külön csak úgy, hogyha az adott alkatrész tokozását megnyitjuk az alkatrész-szerkesztőben, majd ott a PAD tulajdonságait átállítjuk. A furatátmérő ("Drill") is ily módon változtatható. De ha exportáljuk a nyáktervet képformátumba (ÍGY) vasaláshoz vagy fotózáshoz, akkor használhatjuk a "drill-aid.ulp"-t is, amely minden PAD közepére tesz 1-1db kis gyűrűt egy új rétegen, és így minden furat átmérője ugyan akkora lesz a nyákterven. Ez azért jó, mert a panel kifurkálásakor a kis lyuk a rézen nagyon jól pozícionálja és megvezeti a fúróhegyet. Az ulp által létrehozott kis gyűrűket a "drill-aid-delete.ulp" lefuttatásával lehet eltüntetni.

    - Nem találok egy alkatrészt!

    Az alkarész-keresőben javasolt a * (csillag) helyettesítő karakter használata. Például ha az 555-öt beírva nem kapunk eredményt, akkor írjuk be a *555*-öt és máris kapunk eredményt. Ha ez nem vezet célra, akkor valószínűleg nincs meg az az alkatrész az Eagle-ben amit keresünk. Ez esetben keresgélhetünk a Cadsotf oldalán az alkatrészkönyvtárak közt, ITT. Ha itt sincs meg az az alkatrész amit szeretnénk, akkor meg kell rajzolni.

    - Sorkapcsot melyik alkatrészkönyvtárban találok?

    A "con-ptr500.lib" nevűben. Például a két pólusú neve ezen belül: "AK500/2".

    - Az autoroutert rá lehet venni hogy csak az egyik rétegen huzalozzon?

    Igen. Az autorouter beállításainál ("Auto"-gombra való kattintás után) a "General" fülön a "Preferred Directions" csoportban "N/A"-t válasszunk ki azokon a rétegeken, amelyeken azt akarjuk hogy ne huzalozzon az autorouter.

    - Hogyan lehet gerber-fájlokat generálni?

    1.- Indítsuk el a drillcfg.ulp-t. A megjelenő ablakban az "inch"-et majd az "OK" gombbot válasszuk. Ez után kiírja hogy milyen furatátmérők vannak definiálva, kattintsunk ismét az "OK" gombra, majd a következő ablakban mentsük el a drl kiterjesztésű fájlunkat.

    2.- Kattintsunk a "CAM" gombra, majd a megjelenő ablakban: "File/Open/Job...". Itt válasszuk az "excellon.cam" fájlt, majd pedig kattintsunk a "Process Job" gombra. Ezzel létrehoztuk a furatfájlokat (*.drd, *.dri).

    3.- Ismét a "CAM" gombra kattintsunk de most a "File/Open/Job..." után a "gerb274x.cam" fájlt válasszuk. Ez után ha akarjuk akkor egy marék dolgot állítgathatunk az egyes maszkokkal kapcsolatban. Utána kattintsunk a "Process Job" gombra, és ezzel elkészül a többi fájl ( *.cmp, *.sol, *.plc, *.stc, *.sts, *.gpi).

    Végeredményképp ezeket a fájlokat kapjuk:

    *.drl, *.drd, *.dri -> fúrófájlok
    *.cmp ->alkatrészoldal
    *.sol -> forrasztási oldal
    *.plc -> alkatrészoldali pozíció szita
    *.stc -> alkatrészoldal forrasztásgátló maszkja
    *.sts -> forrasztási oldal forrasztásgátló maszkja
    *.gpi -> információs fájl

    Értelemszerűen csak azokat a fájlokat kell a nyákgyártónak elküldenünk, amelyek szükségesek. Tehát ha például egyoldalas nyákunk van, akkor nem kell a *.cmp fájlt elküldeni. Vagy ha mondjuk nem akarunk pozíció szitát, akkor nem szükséges a *.plc fájl sem.

    - Az alkatrészek név és érték-feliratait el lehet-e mozgatni vagy forgatni?

    Igen, a "Smash" gombra, majd pedig az adott alkatrészre kell kattintani. Ez után a név és érték-feliratok szabadon mozgathatóak a "Move" és forgathatóak a "Rotate" paranccsal. Újra 'mozgathatatlanná' tenni a feliratokat csak az Eagle 5-ös verziója fölött lehet, az "Unsmash" gombbal.


    Please publish modules in offcanvas position.