A készülék az autó két elektromos ablakemelőjének automata ablakemelő funkcióját, és a hozzájuk tartozó ablakemelő gombok „komfort” kezelését valósítja meg.
Automata ablakemelő funkció:
Ha a gyújtást levesszük, majd a központi zárat bezárjuk (kulccsal, kézzel vagy távirányítóval) akkor a készülék felhúzza a lent felejtett ablakokat. Miután az ablakok felértek, a mikrovezérlő elmegy aludni (SLEEP), hogy minimális legyen az áramfelvétele és így ne merítse az akkumulátort.
Komfort funkció:
Az ablakemelő gombok pillanatnyi (200ms alatti) lenyomása vagy felhúzása elindítja a leengedést vagy a felhúzást, mely a gomb elengedése után is folytatódik, míg az ablak teljesen le vagy fel nem ért. A folyamat leállítható a gomb bármely irányú ismételt megnyomásával. A gomb 200ms-nál hosszabb ideig tartó nyomva tartása esetén az ablakemelő addig mozog amíg a gombbot nyomjuk, tehát a gomb felengedésekor az ablak megáll, mintha csak egy egyszerű kapcsoló lenne.
A mikrovezérlő egy algoritmus alapján az ablakemelő-motor ellenállásának időbeli változását figyeli és hogyha ez kb 50ms ideig 2% alatti mértékű, akkor az ablakot végállásba értnek tekinti és leállítja. (Természetesen akkor is, ha a gombbot tovább nyomva tartjuk.) Van egy védelmi funkció is beépítve a programba, amely az ablakemelés megkezdése után 12 másodperc múlva mindenképp lekapcsolja a motort.
Amíg az áramkör efejlesztésének költségei vissza nem térülnek, addig az ablakemelő modul mikrovezérlőjének programját nem teszem közzé. Ehhez felprogramozott PIC formájában tőlem lehet hozzájutni, 1800Ft plusz postaköltség áron. Érdeklődni e-mailben!
Az áramkör működése:
Az áramkör a JP1-es csatlakozón kapja meg a fix 12V-ot és a gyújtás 12V-ot. Előbbiről működik az IC2 integrált feszültség-stabilizátor, mely a mikrovezérlő működéséhez szükséges 5V-os tápfeszültséget állítja elő. D7 dióda feladata, hogy ha az akkumulátor feszültsége leesik például az ablakemelő-motorok nagy áramfelvétele miatt, akkor lezár és nem engedi hogy az IC2 előtti C10-es pufferkondenzátorból az energia visszafolyjon, ezáltal feszültség-ingadozást okozva a mikrovezérlőnek. C8 és C9 szűrőkondenzátorok.
A JP1-es csatlakozón azért van szükség a gyújtás 12V és a központi zár zárásakor lefutóélt közvetítő vezetékekre, hogy az ablakemelő modul a gyújtás levétele esetén történő központizár-záráskor feltekerje magától az ablakokat, illetve hogy az ezt követő energiatakarékos alvásból (SLEEP) a gyújtás ráadásának hatására ébredjen fel. Ez a két vezeték az R16,D8,C1, illetve az R6,D6,C2 tagokon keresztül kapcsolódik a mikrovezérlő INT bemeneteire. Ha ezek nem lennének, akkor 12V jutna a PIC lábaira, amitől az igen jó eséllyel tönkre menne. A 4,7V-os zener diódák viszont megvédik a bemeneteit.
JP2 és JP3 csatlakozókra kell kötni az ablakemelő-gombokat. Ezek négypólusú csatlakozók is lehetnének, de azért lettek ötpólusúak mert így az öt eret közvetlen rá lehet kötni az ablakemelő gombokra, mint ahogyan a gyári vezetékek is vannak az autóban. R25, R26 és C6 a PIC belső A/D átalakítójának referenciáját adják. R7, R8 és C5 az akkumulátor-feszültség mérésére, a jel leosztására szolgál. A JP6 az ICSP programozó-csatlakozó, melyen felprogramozhatjuk a beültetett mikrovezérlőt.
A négy nagyáramú relé az ablakemelő-motorok vezetékeire kapcsolja a GND-t. Attól függően megy az adott ablak felfelé vagy lefelé, hogy melyik vezetékére kapcsolták a relék a 12V-ot. A motorok árama az R2, R23, vagy pedig az R5, R22 sönt ellenállásokon folyik át, melyek az R18, C3 és R11, C4 integráló tagokon jutnak a PIC analóg mérőbemeneteire. T1-T4 tranzisztorok és a körülöttük lévő bázisellenállások, védődiódák a relék működtetését szolgálják.
LED1 és LED2 azért van a panelon, mert a fejlesztés és hibavadászat során diagnosztikai célokat szolgáltak. A végleges szoftverben a két ablak mozgását indikálják.
Az áramkör megépítése:
A nyomtatott áramköri lapot fotokémiai, vasalós vagy netán laminálós technikával mi magunk is elkészíthetjük, utóbbiakról cikkek is vannak az oldalamon. A beültetést úgy könnyíthetjük meg a legjobban, ha az SMD alkatrészekkel kezdjük. Ha nincs hőlégfúvónk, akkor úgy tudjuk a felületszerelt alkatrészeket szépen beültetni, hogyha előbb az alkatrészek 1-1 forrszigetére nagyon kevés ónt folyasztunk, majd a például 1206-os ellenállást csipesszel odaigazítjuk a helyére, aztán a pákával az imént felvitt kis ónréteghez érve az szépen felfut az ellenállásra s így meg is tartja azt. A csipesszel ekkor már el is engedhetjük az alkatrészt, a másik kivezetését (kivezetéseit) pedig már egyszerűen le tudjuk forrasztani. Mindenképp vékony forrasztóónt használjunk. Ha viszont van hőlégfúvónk, akkor némiképp egyszerűbb a dolgunk. Egyszerűen csak vigyünk fel pákával egy kis ónt az alkatrész minden forrszigetére, majd helyezzük rá pontosan az alkatrészt és tartsuk fölé a hőlégfúvót. Az alkatrész gyönyörűen be fog forrasztódni a panelra, persze ha nincs olyan nagyra állítva a hőlégfúvó légszállítása hogy elfújja az alkatrészt a helyéről. Akár több alkatrészt is szépen egymás után a helyére tehetünk a csipesszel, majd a hőlégfúvóval egyszerre be lehet forrasztani pár másodperc alatt az összeset. Az SMD alkatrészek beforrasztása után fordítsuk meg a panelt és következhetnek a furatszerelt társaik, de a három átkötésről se feledkezzünk meg. Végül a megvastagított nagyáramú vezetősávokat jó vastagon forrasszuk át, hogy nagyobb keresztmetszetűek legyenek. Az elkészült panel a Lomexben 47-02-11 cikkszámon kapható, PA59B nevezetű műszerdobozba szerelhető, legalábbis a panelon lévő furatok ennek a doboznak a rögzítő furataihoz passzolnak. De természetesen bármilyen más dobozba is beszerelhető az ablakemelő modul.
A készülék a nagyon alaposan átgondolt mérési algoritmusnak hála semmiféle élesztést nem igényel. Legfeljebb a gombok irányával lehet gondunk, például hogy ha lefelé nyomjuk a gombbot és erre felfelé tekeri az ablakot, vagy hogy a vezetőoldali gomb nyomkodására az utasoldali ablak mozog. Ezek a csatlakozókban lévő crimp-es erek megfordításával vagy a csatlakozók felcserélésével könnyedén orvosolhatóak.
Sikeres utánépítést kívánok!
www.pa-elektonika.hu
2011