Ablakemelő modul

    A készülék az autó két elektromos ablakemelőjének automata ablakemelő funkcióját, és a hozzájuk tartozó ablakemelő gombok „komfort” kezelését valósítja meg.

     

     

     

     

     

     

     

    Automata ablakemelő funkció:

     

    Ha a gyújtást levesszük, majd a központi zárat bezárjuk (kulccsal, kézzel vagy távirányítóval) akkor a készülék felhúzza a lent felejtett ablakokat. Miután az ablakok felértek, a mikrovezérlő elmegy aludni (SLEEP), hogy minimális legyen az áramfelvétele és így ne merítse az akkumulátort.

     

    Komfort funkció:

     

    Az ablakemelő gombok pillanatnyi (200ms alatti) lenyomása vagy felhúzása elindítja a leengedést vagy a felhúzást, mely a gomb elengedése után is folytatódik, míg az ablak teljesen le vagy fel nem ért. A folyamat leállítható a gomb bármely irányú ismételt megnyomásával. A gomb 200ms-nál hosszabb ideig tartó nyomva tartása esetén az ablakemelő addig mozog amíg a gombbot nyomjuk, tehát a gomb felengedésekor az ablak megáll, mintha csak egy egyszerű kapcsoló lenne.
    A mikrovezérlő egy algoritmus alapján az ablakemelő-motor ellenállásának időbeli változását figyeli és hogyha ez kb 50ms ideig 2% alatti mértékű, akkor az ablakot végállásba értnek tekinti és leállítja. (Természetesen akkor is, ha a gombbot tovább nyomva tartjuk.) Van egy védelmi funkció is beépítve a programba, amely az ablakemelés megkezdése után 12 másodperc múlva mindenképp lekapcsolja a motort.

     


     

    Kapcsolási rajz

    Nyákterv

    Beültetési kép

    Szoftver (V1.00, PIC18F2423)

     

     

     

    Amíg az áramkör efejlesztésének költségei vissza nem térülnek, addig az ablakemelő modul mikrovezérlőjének programját nem teszem közzé. Ehhez felprogramozott PIC formájában tőlem lehet hozzájutni, 1800Ft plusz postaköltség áron. Érdeklődni e-mailben!

     

     

     


     

    Az áramkör működése:

     

    Az áramkör a JP1-es csatlakozón kapja meg a fix 12V-ot és a gyújtás 12V-ot. Előbbiről működik az IC2 integrált feszültség-stabilizátor, mely a mikrovezérlő működéséhez szükséges 5V-os tápfeszültséget állítja elő. D7 dióda feladata, hogy ha az akkumulátor feszültsége leesik például az ablakemelő-motorok nagy áramfelvétele miatt, akkor lezár és nem engedi hogy az IC2 előtti C10-es pufferkondenzátorból az energia visszafolyjon, ezáltal feszültség-ingadozást okozva a mikrovezérlőnek. C8 és C9 szűrőkondenzátorok.
    A JP1-es csatlakozón azért van szükség a gyújtás 12V és a központi zár zárásakor lefutóélt közvetítő vezetékekre, hogy az ablakemelő modul a gyújtás levétele esetén történő központizár-záráskor feltekerje magától az ablakokat, illetve hogy az ezt követő energiatakarékos alvásból (SLEEP) a gyújtás ráadásának hatására ébredjen fel. Ez a két vezeték az R16,D8,C1, illetve az R6,D6,C2 tagokon keresztül kapcsolódik a mikrovezérlő INT bemeneteire. Ha ezek nem lennének, akkor 12V jutna a PIC lábaira, amitől az igen jó eséllyel tönkre menne. A 4,7V-os zener diódák viszont megvédik a bemeneteit.

    JP2 és JP3 csatlakozókra kell kötni az ablakemelő-gombokat. Ezek négypólusú csatlakozók is lehetnének, de azért lettek ötpólusúak mert így az öt eret közvetlen rá lehet kötni az ablakemelő gombokra, mint ahogyan a gyári vezetékek is vannak az autóban. R25, R26 és C6 a PIC belső A/D átalakítójának referenciáját adják. R7, R8 és C5 az akkumulátor-feszültség mérésére, a jel leosztására szolgál. A JP6 az ICSP programozó-csatlakozó, melyen felprogramozhatjuk a beültetett mikrovezérlőt.

    A négy nagyáramú relé az ablakemelő-motorok vezetékeire kapcsolja a GND-t. Attól függően megy az adott ablak felfelé vagy lefelé, hogy melyik vezetékére kapcsolták a relék a 12V-ot. A motorok árama az R2, R23, vagy pedig az R5, R22 sönt ellenállásokon folyik át, melyek az R18, C3 és R11, C4 integráló tagokon jutnak a PIC analóg mérőbemeneteire. T1-T4 tranzisztorok és a körülöttük lévő bázisellenállások, védődiódák a relék működtetését szolgálják.

    LED1 és LED2 azért van a panelon, mert a fejlesztés és hibavadászat során diagnosztikai célokat szolgáltak. A végleges szoftverben a két ablak mozgását indikálják.

     


     

    Az áramkör megépítése:

     

    A nyomtatott áramköri lapot fotokémiai, vasalós vagy netán laminálós technikával mi magunk is elkészíthetjük, utóbbiakról cikkek is vannak az oldalamon. A beültetést úgy könnyíthetjük meg a legjobban, ha az SMD alkatrészekkel kezdjük. Ha nincs hőlégfúvónk, akkor úgy tudjuk a felületszerelt alkatrészeket szépen beültetni, hogyha előbb az alkatrészek 1-1 forrszigetére nagyon kevés ónt folyasztunk, majd a például 1206-os ellenállást csipesszel odaigazítjuk a helyére, aztán a pákával az imént felvitt kis ónréteghez érve az szépen felfut az ellenállásra s így meg is tartja azt. A csipesszel ekkor már el is engedhetjük az alkatrészt, a másik kivezetését (kivezetéseit) pedig már egyszerűen le tudjuk forrasztani. Mindenképp vékony forrasztóónt használjunk. Ha viszont van hőlégfúvónk, akkor némiképp egyszerűbb a dolgunk. Egyszerűen csak vigyünk fel pákával egy kis ónt az alkatrész minden forrszigetére, majd helyezzük rá pontosan az alkatrészt és tartsuk fölé a hőlégfúvót. Az alkatrész gyönyörűen be fog forrasztódni a panelra, persze ha nincs olyan nagyra állítva a hőlégfúvó légszállítása hogy elfújja az alkatrészt a helyéről. Akár több alkatrészt is szépen egymás után a helyére tehetünk a csipesszel, majd a hőlégfúvóval egyszerre be lehet forrasztani pár másodperc alatt az összeset. Az SMD alkatrészek beforrasztása után fordítsuk meg a panelt és következhetnek a furatszerelt társaik, de a három átkötésről se feledkezzünk meg. Végül a megvastagított nagyáramú vezetősávokat jó vastagon forrasszuk át, hogy nagyobb keresztmetszetűek legyenek. Az elkészült panel a Lomexben 47-02-11 cikkszámon kapható, PA59B nevezetű műszerdobozba szerelhető, legalábbis a panelon lévő furatok ennek a doboznak a rögzítő furataihoz passzolnak. De természetesen bármilyen más dobozba is beszerelhető az ablakemelő modul.

    A készülék a nagyon alaposan átgondolt mérési algoritmusnak hála semmiféle élesztést nem igényel. Legfeljebb a gombok irányával lehet gondunk, például hogy ha lefelé nyomjuk a gombbot és erre felfelé tekeri az ablakot, vagy hogy a vezetőoldali gomb nyomkodására az utasoldali ablak mozog. Ezek a csatlakozókban lévő crimp-es erek megfordításával vagy a csatlakozók felcserélésével könnyedén orvosolhatóak.

     

    Sikeres utánépítést kívánok!

     

    www.pa-elektonika.hu

     

    2011

     


    Please publish modules in offcanvas position.