SMPS Labortápegység II.

Élesztés

 

Az SMPS Labortápegység II áramkörében négy helitrimmer található, az élesztés gyakorlatilag ezek behangolásából áll. De még mielőtt áram alá helyeznénk a labortápot leírok még néhány sort hogy minél nagyobb legyen az esélye hogy az utánépített SMPS Labortápegység II első bekapcsolásra működik: Nagyon sokféle oka lehet annak hogyha esetleg első bekapcsolásra nem indul el a tápegység. Hosszú évek távgyógyászkodási tapasztalatai alapján ennek nagy vonalakban ezek lehetnek az okai:

  • A nyáklapon szakadás, vagy az egymáshoz közel futó vezetősávok közt zárlat van.
  • Nincs minden alkatrész beforrasztva.
  • Egy (vagy több) alkatrésznek nincs beforrasztva minden lába/kivezetése.
  • Ahol sok SMD ellenállás/kondenzátor van egymás mellett össze-vissza, ott előfordulhat hogy egy ellenállást vagy kondenzátort két, nem is összetartozó (két különböző alkatrészhez tartozó) PAD-hez forraszt az utánépítő. Ritka, de elő szokott fordulni.
  • A forrasztáskor ónhíd (zárlat) keletkezett két egymáshoz közel eső alkatrészláb közt.
  • Rossz értékű vagy típusú alkatrész van beforrasztva a panelba.
  • Fordított polaritással van beforrasztva egy dióda, elkó vagy akár IC.
  • Az utánépítő rossz csatlakozókra kapcsolja rá a dolgokat (pl a betápot és a kimenetet felcseréli stb.).
  • A kedves utánépítő "áttervezte" a nyáktervemet, persze a kellő SMPS és egyéb nyáktervezési ismeretek teljes hiányával.

Ahhoz hogy ezeket (az utolsó kivételével) elkerüljük, nagyon fontos hogy amint elkészültünk a labortáp paneljének beültetésével, ne kapcsoljuk rá azonnal és önfeledten a fő és a segédtápot! Mert ha hiba van az áramkörben akkor nagy rá az esély hogy a tápfesz rákapcsolásától még több hiba lesz benne (elfüstölnek alkatrészek). Néha könnyű ilyenkor megtalálni a megboldogult alkatrészeket mert látható hogy elszenesedett vagy láttuk hogy belőle szállt ki füst. Azonban ez nem mindig van így, például egy tranzisztoron vagy egy diódán nem feltétlen fog látszódni hogy ő romlott el. Ilyenkor a hibás alkatrészek felkutatása nehézkes lehet, főleg kellő hozzá nem értés esetén. Ezért azt javaslom hogy a betáp ráadása előtt nagyon alaposan nézzük át az árakört! Figyeljük meg hogy minden alkatrész be van-e ültetve és olyan értékű-e mint amilyennek kell lennie és a polaritása is jó (már ha van neki polaritása). Ellenőrizzük a forrasztásokat, hogy minden alkatrész minden lába be van-e forrasztva rendesen, nincs-e esetleg ónhíd két egymáshoz közel lévő alkatrészláb (pl IC lábai) közt. Az alkatrészek a beforrasztás után nagy felületet eltakarnak a huzalozásból de ami látszik azokat is vizsgáljuk meg nincs-e szakadás vagy zárlat a panelon! Ha nem látszik egyértelműen akkor nyugodtan vegyük elő a multimétert és sípoltassuk ki a kérdéses vezetékszakaszokat! Az építés fejezetben már leírtam hogy erősen javaslom a panel aromás higítóval való lemosását. Ezt itt is megjegyzem hogy nagyon fontos, mert azon felül hogy sokkal szebb lesz tőle a panel eltűnik a gyanta ami átmeneti ellenállást képezhet a vezetősávok közt. Ráadásul néha előfordul hogy a forrasztáskor a forrasztóónból a panelra ráolvadó gyantába nagyon pici, szemmel nem is látható kis óndarabok kerülnek. Ez okozhat és nálam is többször okozott már színtiszta zárlatot két egymás mellett lévő alkatrész közt. Szabad szemmel megnézve egyáltalán nem látszik ilyenkor hogy ott zárlat van, de a gyanta lemosásával (vagy a két alkatrészláb közti gyanta kikaparásával) megszűnik a zárlat.

 

Ismét megjegyzem hogy a tőlem vásárolható gyári nyáklap a zárlatok és szakadások esélyét nagyban csökkenti, a forrasztásgátló lakknak köszönhetően a forrasztási hibák is kisebb eséllyel lesznek jelen és a pozíciószita miatt sokkal átláthatóbb a panel, sokkal könyebb a jó alkatrészeket a jó pozícióba és a jó polaritással beültetni.

 

Ha átnéztük a panelt akkor nézzük át ismét! Majd megint! Ha úgy találtuk hogy minden szuper, akkor jöhet a feszültség alá helyezés.

 

Itt nagyon fontos megjegyezni egy dolgot: A kapcsolási rajzon látható hogy C20 kondenzátor 100V-os, rajta a trafó szekunder-feszültségétől és a terheléstől függően akár 70-85V is lehet. Mivel a labortápegység maximális kimeneti feszültsége 50V, a fő szabályozó fetjén pedig az előszabályozásnak köszönhetően maximum 1V lehet, így a C29-C30 elkókon elméletileg maximum 51V fordulhat elő. C29 és C30 ezért lettek csak 63V-osak és nem 100V-osak. Igen ám, de abban az esetben ha netán az áramkörben lévő valamilyen hiba miatt az előszabályozó nem működik és a kapcsoló FET (T11) folyamatosan ki van nyitva, akkor a C20-on lévő feszültség megjelenik a C29-C30-C31-en is ami így nagyobb is lehet mint 63V! Ez a kondenzátorok károsodásához vezethet! A gyakorlat azt mutatja azonban hogy ezek a kondenzátorok gyakorlatilag a névleges feszültség-tűrésüknél akár jóval nagyobb feszültséget is elviselnek, ha áram nincs kivéve belőlük. Főleg rövid időre. A kondenzátorok megvédése céljából én azt javaslom hogy első bekapcsoláskor az áramkört ne a végleges trafójáról hanem külső labortápról járassuk úgy hogy maximum 60V-ot kapcsolunk a főtáp-bemenetére (CS2). Így ha az előszabályozás nem is működik, akkor sem lesz semminek baja. Az előszabályozó működéséről nagyon könnyen és gyorsan megbizonyosodhatunk; tekerjük le a feszültséget valamilyen értékre (a lényeg hogy ne a maximum 50V közelében legyen) és mérjünk rá a C29-C30-C31 kondenzátorokra! Kb 1V-al kell többet mérnünk mint a labortáp kimeneti feszültsége. Ha ezt mérjük akkor az előszabályozó működik! Ha nincs labortápunk amelyről megtáplálhatjuk az élesztés során az SMPS Labortápegység II.-t, akkor a végleges trafójáról is bekapcsolhatjuk mert mint írtam rövid időre el tudnak nagyobb feszültséget is viselni. Annyit kell csak tennünk hogy az áram alá helyezés előtt letekerjük a feszültség-állító potmétert teljesen és egy digimultit kapcsolunk a C29-re. Ez után bekötjük a főtápot (CS2), bekapcsoljuk a trafót és nézzük hogy kb 1V van-e a C29-en vagy több. Ha kb 1V akkor örülünk ha több akkor viszont a labortáp nem működik és ha nagyobb a feszültség a C29-en mint 60V akkor azonnal áramtalanítsuk a labortápot! Megjegyzem egyébként hogy ahányszor én eddig megépítettem ezt a labortápot a fejlesztések során (ez kb 10-15 különböző példány), az előszabályozó része mindig első bekapcsolásra működött, hiba mindig az áramkör egyéb részeiben volt. :-)

 

Az SMPS Labortápegység II áramkörében négy helitrimmer található, az élesztés gyakorlatilag ezek behangolásából áll. P4-el azt állíhatjuk be hogy a feszültség-állító potenciométerek teljesen letekert állásában és/vagy a DC BE/KI kapcsoló lekapcsolt állásában tényleg 0V legyen a labortápegység kimenetén. Ehhez egyszerűen tekerjük minimumra a feszültség-állító potmétereket majd P4-et addig csavarjuk míg 0mV lesz a kimeneten. P3-al ugyan ezt végezhetjük el csak az áramnál; tekerjük le minimumra az áramot állító potmétereket majd zárjuk rövidre a labortáp kimenetét és ekkor P3-at addig csavarjuk míg 0mA lesz a kimenő áram.

 

A P1 helitrimmerrel a potméterekkel maximálisan elérhető kimeneti feszültséget állíthatjuk be. Tekerjük a feszültség-állító potmétert (vagy ha finomhangolót is használtunk akkor potmétereket) a legnagyobb állásába, majd ekkor a P1 helitrimmert csavarjuk úgy hogy a kívánt maximális feszültség legyen a labortápegység kimenetén. Ezt kb 20V és 50V közt tudjuk beállítani. Ha ezzel megvagyunk akkor hasonlóképp állíthatjuk be a P2-es trimmerrel a maximális kimenő áramot. Itt most az áram-állító potmétereket kell maximumra tekerni és hogy áram is folyjon ezért le kell terhelnünk a labortápot (például rövidzárral). Ekkor P2-es trimmerrel a maximális kimenő áram állítható be kb 2A és 10A közt.

 

Hozzászólások   

 
#51 Attila 2018-01-15 13:16
Meg van már hogy mi az!
A kapcsolási rajzon van egy 4,7u/100V-os fóliakondi. A HEStore-ban ehhez az értékhez legközelebb álló fóliakondi amely azonos tokozású (RM22,5) az a 1003.1303-as cikkszámon szereplő kondenzátor. Ezért tettem be a HEStore-os kosárba ezt a kondit.
 
 
#52 rockersrac 2019-01-17 03:30
Kérdés: a táp mennyire érzékeny a potméterek értékére? Ha pl 20K helyett más értéket használok, mennyire befolyásolja a működését a labortápnak?
 

Nincs jogosultságod hozzászólást írni!

Keresés

Saját menü

Szavazás

Melyik kapcsolást szeretnéd hogy mihamarabb elkészüljön?


Forrasztóállomás III. - 26.7%
PIC-es panelmérő III. - 3.2%
PIC-es panelmérő IV. - 1%
PIC-es panelmérő V. - 3.6%
Labortápegység II. - 46.4%
PIC-es vezérlőmodul - 4.1%
Precíziós árammérő - 3.9%

Összes szavazat: 1365
The voting for this poll has ended on: 02 júl. 2015 - 00:00

Szavazás

Hogy tetszik az új oldal?


Fantasztikus! - 50%
Tetszik - 47.5%
Elmegy - 0%
Lehetne jobb is - 2.5%
Pocsék - 0%

Összes szavazat: 40
The voting for this poll has ended on: 09 márc. 2015 - 00:00

Olvasók az oldalon

Oldalainkat 82 vendég és 0 tag böngészi

Online felhasználók

None