SMPS Labortápegység II.

Előszó

 

Ez a tápegység körülbelül hat év labortáp-tervezési tapasztalatai és legalább ugyan ennyi évi fórumozás, sok-sok hobbista több ezer fórumhozzászólásának figyelembe vétele alapján született. Mondhatni ez az én keresztem. :-) Noha mindmáig eme hét év alatt csupán két labortápegységet publikáltam ráadásul a legutóbbit is kb hat évvel ezelőtt, viszont egyrészt az elkészült PIC-es panelmérő modulok és egy máig folyamatban lévő labortáp-vezérlőmodul tervezése rengeteg tapasztalatot adott, mindemellett pedig a háttérben számos ötletet kidolgoztam fejben, papíron, szimulátorban vagy a valóságban is megépítettem. Eme ötletek közt vannak olyanok melyek a hobbisták körében közkedvelt kapcsolások jobbá tételére irányulnak de van számos olyan áramköri megoldás a fejemben (és van ami megépítve is) melyekhez hasonlóakkal se magyar, sem pedig más fórumokon, szakmai portálokon vagy kiadványokban sem találkoztam. Pedig eme 6-7 év alatt nagyon sok labortápegységet tanulmányoztam, a hobbielektronika fórumain pedig a több ezer sőt több tízezer hozzászólás alapján tudom hogy a hobbistáknak milyen elvárásaik vannak a labortápegységekkel szemben mikor újra szeretnének egyet építeni. Gyakorlatilag a labortápos topik rendszeres követése mellett egyhuzamban újraolvastam az egész topikot és kijegyzeteltem hogy milyen igényeket támasztanak az emberek a leendő labortápjukkal kapcsolatban, és milyen szempontok fontosak és mik kevésbé fontosak a számukra. Azt kell ugyanis tudni, hogy az a labortápegység melyről ez a cikk szól, kifejezetten a hobbistáknak született! Nem magamnak, nem megrendelésre készítettem, hanem nektek! Az első publikált tápegységem csupán az Urbán-féle (pontosabban ekként megismert, valójában egy német szaklapban publikálták először azt a konstrukciót) táp átrajzolása volt egy olyan nyákra mely nekem tetszett. A második, az előszabályozós pedig egyrészt ismét magamnak, másrészt pedig a 2008-as Országos Elektronika Konstrukciós Versenyre készült. És utána mellesleg publikáltam hogy más is megépíthesse és használhassa. De az sem a hobbistáknak készült első, másod de még harmad sorban sem. Ez a tápegység viszont igyekszik a lehető legjobban megfelelni a hobbisták elvárásainak, persze mindazon a minőségi szempontok után melyek nélkül én nem adok ki munkát a kezeim közül. Lehetne ugyanis némileg egyszerűbb ez a készülék, de ahhoz én már nem adnám a nevemet mert az egyszerűsítés és/vagy a költségcsökkentés nagyobb csorbát ejtene a precizitáson mint amekkora hasznot hozna az a párszáz Forint.

 

Az elmúlt hét év alatt nagyon sok víz lefolyt a Dunán, rengeteget fejlődtem szakmailag, tanultam és még több gyakorlatot szereztem az elektronikában, ráadásul a műszerezettségem is javult. Többek közt azért is tartott egy labortáp fejlesztése nagyon sokáig vagy el sem készült soha, mert időközben új és mélyebb elektronikai ismeretekre tettem szert, onnantól pedig mindaz a konstrukció amit addig jónak véltem, kidobhattam a kukába és kezdhettem elölről. Legjobb példa erre az „SMPS Labortápegység III.” néven jó darabig futott keresztem, melyben bonyolult tárolós-digitális kapus logika felelt olyan egyszerű dolgokért mint a kimenet le és felkapcsolása. Jó ideig hanyagoltam azt a labortápot is, míg közben megtanultam mikrovezérlőt programozni és onnantól úgy ahogy van az egész digitális rész a panelmérőjével együtt gyakorlatilag okafogyottá vált mert a fél panel kiváltható egyetlen PIC-kel… De ezen kívül is többször volt hogy egy sok hónapos vagy akár több éves elgondolást elvetettem mert egyszer csak jött egy sokkal jobb ötlet.

 

SMPS Labortápegység III.

Túlhaladottsága miatt soha nem fog már elkészülni, ebben a formájában legalábbis.


A 2008-as versenyre készült előszabályozós labortápom az én akkori elektronikai tudásomat tulajdonképpen maximálisan lefedte sőt, több tekintetben felülmúlta azt. Nem véletlen segített benne nagyon sokat Skori barátom, ráadásul az előszabályozó úgy ahogy van az ő saját ötlete volt. Jelen tápegységnél már jóval könnyebb dolgom volt hisz nagyon sok elméletet és gyakorlati tapasztalatot szereztem az évek alatt, de a fejlesztéskor néhány igen szivatós hibának a megoldásában Skori segített. Mi több a fejlesztés során folyamatosan konzultáltam vele, hátha egy adott feladat megoldására jobb vagy egyszerűbb ötlete van. Igyekeztem ezáltal is minél kiforrottabb és jobb labortápegységet tervezni a hobbisták számára. Ha már őt megemlítettem akkor nem hagyhatom ki Tóth Gábor barátomat sem, akivel e tápegység fejlesztése alatt ismerkedtem meg, mint kiderült ő is hasonló tápon dolgozott. Mikor teljesen az idegeimre ment a tápegység az érthetetlen hibajelenségeivel, akkor felajánlotta hogy segít benne. A tápegység elkészülte nagyban az ő segítségén is múllott.
Az előző kapcsolóüzemű labortápegységnél nekem nagyon fontos volt hogy minimális vezetékezések legyenek csak a műszerdobozon belül. Egyszerűen azért, mert én személy szerint utálom a vezetékeket. A fórumhozzászólások alapján azonban rájöttem hogy csekély számú rokonlelken kívül gyakorlatilag nagyjából csak engem zavarnak a vezetékek. :-)

 

SMPS Labortápegység (I.) minimális vezetékezéssel

Úgy látszik azoban csak engem zavarnak a vezetékek.

 

Annál a tápegységnél a huzalozás csökkentésének az volt az ára, hogy cserébe a kezelőszervek és a kijelző előlapon elfoglalt pozíciói kötöttek lettek. A hobbisták viszont szeretik e tekintetben a nagyobb szabadságot és inkább oda tennék a kijelzőt, a potmétereket, csatlakozókat stb ahová kedvük tartja. Jelen tápegységnél ez már így is működik, minden kezelőszervet huzalozni kell. Így mindenki oda szerelheti az előlapon a dolgokat ahová csak szeretné. A tapasztalatok alapján a hobbisták jelentős körében nagyon fontos tényező hogy a labortáp áramköri lapja egyszerű legyen, azaz lehetőleg egyoldalas és ne legyen rajta SMD alkatrész meg IC-láb közti átvezetés. Nos sajnos ezeket eme tápegység esetén nem tudtam maradéktalanul teljesíteni. És nem csupán azért mert az SMD alkatrészek egyszerűen kisebbek mint a furatszerelt társaik, hanem még inkább azért mert az SMD alkatrészeket a nyák egyik (alsó) oldalára tudom tenni míg a huzallábas, nagy fizikai mérettel bíróak (fóliakondenzátorok, teljesítmény-ellenállások, induktivitások stb.) a panel másik (felső) oldalára kerülhetnek és így egy nagy területet elfoglaló alkatrész alá rengeteg SMD áramköri rész elfér. Ha nem lennének SMD-k akkor ez az áramkör jóval nagyobb, legalább a duplája lenne! Viszont az SMD-ből direkt a lehető legnagyobb méretűeket választottam: SOIC tokos integrált áramkörök és 1206-os ellenállások illetve kondenzátorok vannak a panelon. A mai modern elektronikai berendezésekben és itt most nem is a legminiatürizáltabbakra (pl mobiltelefonok) gondolok, ezek a tokozások óriásiak! Egy mezei, ám jó hegyes pákával és egy közepes minőségű de kellően vékony forrasztóónnal illetve egy műszerész-csipesz segítségével nagyító nélkül is rendkívül egyszerűen forraszthatóak. Aki ezektől a méretektől fél az vegye le az LCD tévéje hátlapját és nézzen rá a TQFP kockákra és a nem 1206-os hanem 0201-es(!!!) ellenállásokra. Én rövid Samsungos besegítő pályafutásom alatt ilyeneket forrasztottam. Na ezekhez már valóban speciális folyasztószerek és hőlégfúvó kell (vagy nagyon leleményes forrasztástechnika). A SOIC és a 1206 viszont tényleg a lehető legnagyobb felületszerelt alkatrészek, javaslom mindenkinek aki még nem tette hogy barátkozzanak meg velük! Egyébként sokkal jobb, könnyebbé teszi a szerelést mert nem kell fúrni a nyákot és nem kell lábakat hajtogatni. Az élesztés vagy méricskélés is könnyebb mert nem kell a panelt forgatgatni hiszen minden, a vezetősávok és az alkatrészek is ott vannak előttünk. A szemem nekem is rossz sajnos, de kitalálták már a szemüveget. Szóval nem kell félni az SMD-től. :-)

Az SMPS Labortápegység II-ben 1206-os SMD alkatrészek vannak.


Mint mondottam a hobbielektronika ide vágó topikjait rendszeresen követem, és engem tulajdonképpen két dolog zavar. Az egyik hogy az idézőjeleket most már évek óta arra használják többen is hogy ha nem biztosak valaminek a megnevezésében vagy csupán nem biztosak abban amit leírnak akkor inkább idézőjelbe teszik mert így könnyebben védhetőnek érzik a mondanivalójuk azon részét, mert azt sugallja mintha azt valakitől idéznék, mintha azok nem az ő szavaik lennének. Pedig dehogyisnem! Üzenem, hogy az idézőjel egész egyszerűen azt a célt szolgálja hogy idézzünk valakit, semmi több! A másik dolog pedig és ez már kapcsolódik a témához, hogy nagyon sokszor sajnos egy árakör, egy labortáp áramkör megítélése abszolút szakmaiatlan. Gyakorlatilag ilyen volumenű vélemények jelennek meg hogy „én a haverommal megépítettem és azóta azt használjuk, teljesen jó a cucc”. A helyzet az hogy sokan vannak akiknek ennyi elég is. Én ilyenkor mindig hiányolom a szakmaiságot hogy mégis azért pontosan miért is gondolja valaki hogy jó egy labortáp. Azért mert tekergeti a potit és állítódik a feszültség? És ilyenkor persze mindig megkapom hogy hát ez nem a NASA hanem hobbisták vagyunk és nekünk elég ennyi. Valóban nem a NASA de azért azt lássuk be hogy gyakorlatilag Magyarország egyik, ha nem a legnagyobb elektronikai fórumán vagyunk. Nem hiszem hogy van nagyobb szakmai közösség amely a labortápegységekkel kapcsolatosan összejött. És nem is NASA-szintű mérési eredményeket várok el természetesen, de azért némi szabályozási viselkedéssel kapcsolatos dologgal illene alátámasztani az állításainkat, pláne egy laboratóriumi tápegység esetén. Egy Knight-rider futófénynél elég az az információ hogy „megépítettem és tök jól megy”, de egy labortápegység nem éppen ez a kategória. Hogy ezen megpróbáljak változtatni és talán a hobbielektronika néha számomra fájóan elvesző szakmaiságát némiképp növekedésre késztetni, igyekszem eme cikkben a lehetőségeimhez mérten magasabbra tenni a lécet és rendkívül részletes mérési eredményekkel szolgálni. Hátha később más is így tesz.

 

Az SMPS labortápegység II prototípusainak bontott paneljai.


Emellett az áramkör működését is igyekszem nagyon-nagyon részletesen, alkatrész-szinten ismertetni. Ennek az az oka hogy 99%-ban nincs időm és/vagy kedvem ahhoz hogy az utánépítőknek segítsek mert megépítették a tápot de valamiért nem működik nekik. Ebben sok éves tapasztalatom van, régebben mindenkinek válaszoltam az ilyen e-mailjeire. De az évek tapasztalatai, negatív tapasztalatai alapján ettől egy életre elment a kedvem, nincs már erre nekem energiám. Erről nagyon sokat tudnék mesélni de nem ide tartozik. Inkább tényleg nagyon részletes leírást adok hogyha elakad valaki akkor azt elolvasva megértse az áramkör működését és önmaga megtalálja a hibát. Nekem a távgyógyászkodásból bőven elég volt már…


Voltak néhányan akik ezen felháborodtak sőt, volt olyan akitől szó szerint azt kaptam hogy „ez mégis milyen terméktámogatás már?”. A válaszom az hogy a kérdés értelmetlen, de ha mindenképp válaszolnom kell rá akkor azt mondom hogy semmilyen. Ha veszel egy mobiltelefont akkor arra utána néhány hónapig letölthetsz frissebb szoftvereket, na az a terméktámogatás. Az én áramköreim amiket felteszek a weboldalamra és a hobbielektronikára, a többi hobbista cikkeihez hasonlóan nem termékek! Ne várja el senki hogy majd én vagy az adott áramkör megálmodója ingyen, saját szabadidejéből és energiájából áldozva, garantáltan segíteni fog ha elakad az ember vagy kérdése van. Én minden áramkörömet amelyeket publikálok, saját magamnak tervezem és készítem el. Megtehetném azt hogy megálmodom, megtervezem, megépítem majd pedig felteszem a polcra és boldogan használom életem végéig. De én inkább létrehoztam a weboldalamat ahová fényképekkel, leírásokkal, dokumentációkkal, alkatrészlistákkal megtámogatva ingyen(!) felteszem egész egyszerűen azért hogy mások is megépíthessék és örömüket leljék bennük. De engedtessék meg hogy itt befejezzem, mert a rengeteg e-mailre nincs egyszerűen energiám válaszolgatni. Régen volt, de mint említtetem nagyon sok negatív tapasztalatom volt amitől elegem lett belőle, úgyhogy soha többet. Volt aki erre azt mondta hogy „akkor meg minek teszem fel a netre ha utána nem segítek?”. Nos megfordult már a fejemben hogy lekapcsolom az oldalamat úgy ahogy van és a hobbielektronikáról is törlöm a cikkeimet. Viszont igencsak többen vannak azok akik így is örülnek a cikkeimnek, pár primitívebb megnyilvánulás miatt pedig nem fogom a többséget kárhoztatni. Mert hála Istennek azért az egészséges hozzáállású hobbistákból nagyságrendekkel több van. Nagyon jó fényképeken viszontlátni és személyes találkozásokkor hallani hogy mennyire örülnek a készüléknek amelyet én terveztem és ők mennyire szerették azt utánépíteni, az utánépítésből és a cikkeimből pedig mennyi mindent tanultak. Ezért megéri az egészet csinálni.

Hozzászólások   

 
#51 Attila 2018-01-15 13:16
Meg van már hogy mi az!
A kapcsolási rajzon van egy 4,7u/100V-os fóliakondi. A HEStore-ban ehhez az értékhez legközelebb álló fóliakondi amely azonos tokozású (RM22,5) az a 1003.1303-as cikkszámon szereplő kondenzátor. Ezért tettem be a HEStore-os kosárba ezt a kondit.
 
 
#52 rockersrac 2019-01-17 03:30
Kérdés: a táp mennyire érzékeny a potméterek értékére? Ha pl 20K helyett más értéket használok, mennyire befolyásolja a működését a labortápnak?
 

Nincs jogosultságod hozzászólást írni!

Keresés

Saját menü

Szavazás

Melyik kapcsolást szeretnéd hogy mihamarabb elkészüljön?


Forrasztóállomás III. - 26.7%
PIC-es panelmérő III. - 3.2%
PIC-es panelmérő IV. - 1%
PIC-es panelmérő V. - 3.6%
Labortápegység II. - 46.4%
PIC-es vezérlőmodul - 4.1%
Precíziós árammérő - 3.9%

Összes szavazat: 1365
The voting for this poll has ended on: 02 júl. 2015 - 00:00

Szavazás

Hogy tetszik az új oldal?


Fantasztikus! - 50%
Tetszik - 47.5%
Elmegy - 0%
Lehetne jobb is - 2.5%
Pocsék - 0%

Összes szavazat: 40
The voting for this poll has ended on: 09 márc. 2015 - 00:00

Olvasók az oldalon

Oldalainkat 22 vendég és 0 tag böngészi

Online felhasználók

None